Menü

Elérhetőségek

elér1.pngelér2.pngelér3.png

Társoldalak

társmenü_07.pngtársmenü_06.png

Utolsó kommentek

  • Csuszi kukac: Szeva Théo régi barátom! Megismersz még? :D A kis kukac immár nagy kukac lett! Úgy látszik a worms... (2014.05.23. 01:02) Költözés!
  • Je m'appelle Théo: @ARSENAL4EVER: már publikáltam azt a cikket MoyesOut cimen :) (2014.05.04. 22:32) Költözés!
  • ARSENAL4EVER: @Je m'appelle Théo: Akkor kíváncsian várom, és a blogodon lévő dolgokat is, mert vannak olyan "top... (2014.04.30. 23:00) Költözés!
  • Je m'appelle Théo: @ARSENAL4EVER: hamarosan lesz erre válasz az új oldalon :) (2014.04.26. 21:30) Költözés!
  • ARSENAL4EVER: @szbalazs: Hát nem baj, egyszer csak kész lesz. Amúgy mi a véleményed Moyes távozásáról/munkásságá... (2014.04.22. 19:52) Költözés!
  • Utolsó 20

Face é face…Linkin Park, avagy, hogy telik az idő…

2011.10.29. 15:18 - Je m'appelle Théo

Szokatlan, hogy az ember az egyik kedvenc bandájáról ír negatív cikket, de úgy érzem, ezt a tüskét most kénytelen leszek beengedni a körmöm alá. Régóta gondolkodtam már ezen a cikken, de talán most lett elég az idő, hogy meg is érjen bennem.

 

Kezdjük a dolgot rögtön az elején. A srácok elkezdtek zenélgetni ’96-ban, kialakult az első stílus, majd jött a Demo lemez (ami egy pár napos publikáltságnak köszönhetően az én tulajdonomat is képezi). Ezen a Hybrid Theory pár dalának alap verzióját hallhatjuk, ami már akkor ütős volt. A Crawling, az In The End és még egy-két, mára már slágerré vált dal szerepelt a lemezen. Beléptünk a Milleneumba, 2000-ben, így elérkezett a Linkin Park első lemeze, a már említett Hybrid Theory. Én rá 2-3 évvel később ismertem meg a bandát, hála unokabátyámnak és egy karácsonyi ajándéknak. Nem jutottam igazán dűlőre az LP-vel kapcsolatban, hiszen van benne rap-rock-tuctuc…most mi ez? Egy baromi jó elegye, három stílusnak. A zúzós rock vagy metal részek összeolvasztva Hahn munkáival és Mike Shinoda rapbetéteivel. Persze a vezérhajó Chester Bennington hangja, ami valami eszeveszettül jó. Az a torok, ami ilyen hangokat tud kiadni megérett olyan dolgokra, amiket az együttes elért. Az első albumról nem tudok olyan számot mondani, ami ne tetszene, leszámítva a kevéssé ismert Cure for the Itch-et. Hihetetlen energia és késztetés a tombolásra, azok a tulajdonságai a HT-nek, amik igazán naggyá tették és ismertté a zenekart.

Elérkeztünk 2003-ba és becsapódott a Meteora. Nem, nem ütöttem el, ez volt a Linkin Park 2003-as lemezének címe, ami ismét remek dalokkal érkezett meg a polcainkra, lejátszóinkba vagy a rádiókba. Ezen az albumon már több szerepet kapnak talán az érzelmesebb dolgok is, hiszen a Numb, ami az LP egyik legismertebb dala, egy kissé szakított az üvöltéssel és megmutatta a zenekar erősségeit. Azt, hogy nem csak nagyszerű énekesei vannak, hanem zenészei is. Brad Delson, Phoenix vagy Rob Bourdon nagyszerű hátteret adnak, ami a HT-ből adódó energiát átvette a Meteorába is. Az album nagyot robbantott. Olyan dalok kerültek rá, mint az örök energiabomba, a Faint, az epikus klippel is megáldott From the Inside, vagy a Somwhere I belong. A kevésbé ismertebb számok közül is akad pár jó darab: And One, Don’t Stay és a Nobody’s Listening. Persze, a tracklistből a Breaking the Habit sem maradhat ki, aminek klipjében a „Somwhere I Belong”-éhoz hasonló stílus, ám kimondottan egyedi képi világ jelent meg. A siker, amit a Hybrid Theory elért, azt a Meteora még tovább emelte a rengeteg slágerszámmal és azzal az erővel, amit megtartott az előző projektből.

 

 

Négy év telt el az előző albumhoz képest, amikor másodpercekre voltunk az éjféltől, hogy megjelenjen az új album, a Mintues to Midnight. Amikor az első szám megjelent, még kislemezként meglepődtem. Ez a Linkin Park új stílusa? Miért? Hogy? A lemez megjelenése után a megdöbbentségem csökkent egy kicsit, de bevallom nem volt igazán jó a szám íze. Voltak energikus számai az albumnak, de bevallom, 5-6 címet leszámítva, nem sok mindenre emlékszem belőle. Mintha a kor érzelmi túlcsordultsága őket is elkapta volna. Kevés energia volt, amit éreztem volna a zenékben. A Given Up és a Bleed it Out talán adott át némi lendületet és a What I’ve Done-ban volt egy olyan szelet epikusság, ami jóvá tette, de a több számot én messze nem tartom elég erősnek egy Linkin Park albumhoz. Az érzelgősség a Valentine Dayben vagy a Leave Out all the Rest-ben még rendben van, de a Shadow of the Day már baromi messze áll tőlem. Akkor azt hittem, hogy nem lesz több olyan dal, ami bizakodásra adhat okot…nos, egy volt…

 



A New Divide, ami a második Transformers filmhez jött ki egész tetszetős volt. Gondoltam: „na igen, ez az út az új album felé”. Na, ez volt a pofára esés. 2011 és igen, itt az új LP album…sikerült megszereznem, de a mosolyom kb. a lemez elindításának pillanatában lecsüggedt. A Thousand Suns röviden: Egy csomó átvezető és semmi extra dal. Oké, van egy stílusa az egésznek, de ez Linkin Park? Hol? Őszinte leszek, egyszer hallgattam végig. Nem tudtam elhinni, hogy az egykoron pörgős, energikus és a három stílust nagyszerűen ötvöző banda ezt tudja felmutatni 4 év szünet után. Rendben, azt előre megmondták, hogy lesz némi stílusváltás, de kérdem én: Miért kellett a minőségnek is leesnie? A Meteorához képest ez semmi, de még a gyengus Minutes to Midnighthoz képest is, hogy a Hybrid Theoryt már ne is kelljen említenem, aminek a piszkos lába nyomát csak távcsővel látogathatja. Lehet még egyszer meg kellett volna hallgatnom, de nem ment. Nem tudtam rávenni magam, hogy ezt még egyszer végighallgassam.

 

 

Persze, a nagylemezek mellett jött bőven kis-nagylemez is. A legkomolyabb a Jay-Z-vel közös 6 számos album és a Reanimation, amelyek egy kis csavart adtak a korábbi munkáknak (Meteora és Hyrid Theory). A Jay-Z-vel készült lemezről egy klip születet, talán a kevésbé energikus Numb/Encore-é, ami még mindig agyonveri a legtöbb 2007 utáni számot. A lemez lényege Z és az LP zenéinek összemixelése volt, aminek munkáit Hahn végezte, kimondottan jól. A rap előadóknál maradva, volt még egy közös munka Busta Rhymes-al is, ami, véleményem szerint, egész jóra sikeredett. Akad nekünk még egy Not Alone című dal is, amit csak azért nem emlegetnek, mert nem feltétlenül „kommersz” céllal készült, hanem a Haiti áldozatok megsegítésére és egy feldolgozás, ami nemrég jött ki „offical” videónak, a Rolling in the Deep. A feldolgozás, alapvetően nem saját szám, így maximum az előadásmódba köthetnék bele, de nem teszem, mert ragaszkodtak valamilyen szinten az eredeti muzsika üteméhez, ami egész jól összepasszol.

 

Összefoglalva: ez már NEM a régi Linkin Park… Hyrid Theory 2-t a népnek….vagy egy Reneszánszt a Meteorának. 

A bejegyzés trackback címe:

https://theosblog.blog.hu/api/trackback/id/tr213338168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ateszka1 2011.11.28. 17:24:13

Hat,az uj 1-2 even beluli szamok kozul3-t tudok emlitani,ami jo.Az iridescent,ami szerintem teljesen jo,lassabb szam,de nekem tetszik,a waiting for the end,ami a rappesebb fajta,a rock itt nem igazan van,de ez is jo es a new divide szerintem utos lett,energikus,jo,atuto,az szerintem simn LP szint.Atobbi sullyeszto.
süti beállítások módosítása