A régi szép időkben, amikor még a Matchbox tologatás volt a legkedvesebb hobbim, nem igazán gondoltam volna, hogy 8 évesen, egy 2004-es játék újra elő tudja hozni belőlem ugyanezt az élményt….ez a Mashed.

A cím, amivel bajban lettem volna, hogy, hogy mondjam ki, ezért írok belőle cikket. Na jó, nem csak ezért, hanem mert egyik felvevőm sem volt hajlandó egy deka jelenetet felvenni belőle. Mégis, hogy jutottam el odáig, hogy elővadásszam ezt az autós csodát a dvd-tokok halmazából? Nos, bevallom akartam egy gyors, lazán összehozható, ámde, baromi szórakoztató videót. Ez az ötlet az első felvételeknél hanyatt vágódott, de úgy éreztem, ezt meg kell osztanom veletek.

Az alapötlet nem bonyolult, vegyünk autókat, aránylag egyszerű és környezetileg különböző (más égtájak, növényzet, sivatag, ilyesmi) placcokat, jelöljünk ki rajta autóverseny pályákat és rakjunk le pár extrát. Eddig nem bonyolult, igaz? Hiszen, ez benne a szép. Az először nehezen megérthető alap feladatok és az irányítás kissé komikus beállítása (játékon kívüli programban tudjuk csak beállítani, hiszen játékon belül csak hangerőt és a játék gammáját állíthatjuk) után valami egészen új fogad. Felejtsd el a Need for Speedet, Forma-1et vagy valamelyik puccos szimulátort, hiszen itt a régi tologatós stílus a menő. Semmi kertelés, a játék a kissé bugyuta kamerakezelés mellett egy olyan irányítással rukkol elő, mintha a szőnyegen gurítanánk a kisautókat. Nincs igazán finom mozgás, gondolok ezalatt arra, hogy a kanyarba leginkább befarolsz, mint bekanyarodsz és a kigyorsítás is elég érdekes.

Ilyen irányítással lehet valami szórakoztató? Hogy a viharba ne! Minden pályán más autókat kapunk (egy pálya három feladatból áll), és a pályán felvehető fegyverekkel vagy csapdákkal spécizgethetjük fel őket. Pakolhatunk le egy méretes olajtócsát, vagy aknákat, de szitává lőhetjük az ellent a fincsi ágyúnkkal vagy gépfegyverünkkel is. A morbidabbaknak van lángszóró is, ami a mögöttünk közlekedőeket alakíthatja porított állapotba. Ami egy kicsit a „harcrendszerben” kellemetlen, az, az ütközés, hiszen eléggé kiszámíthatatlan, hogy egy csattanásnál melyikünk fog elrepülni, vagy a falba érkezve lepattanok, vagy ott ragadok-e.

A zenei alap egész jó, jól kíséri a pörgős játékmenetet. Játékmenetet, aka futamokat, amik különböző feladatokból állhatnak. Hagy de az ellenfelet, nyerj meg egy három körös futamot vagy épp bomba-checkpointosdi, ahol robban az autó, ha nem érsz időben egy ellenőrzőponthoz. Lehet itt „békésen” versengeni, és csak lehagyni a többieket, de valljátok be… adódik a lehetőség, hogy trapistát csinálj az ellenfél autójából, akkor miért ne tennéd meg?

Gondolom, a hangulati tényezőkről nem kell írnom, hiszen a cikk stílusa elég jól megalapozta ezt. Egyedüli, amit kihagytam, az a grafika. Nos, 2004-es, de 1280x1024-en azért elég csinosan fut. Persze, nem egy NFS vagy egy DiRT, de itt tényleg nem ez a lényeg.

Hasonlítgathatnám a FlatOuthoz vagy a Crashdayhez, így zárásként, de nem teszem. A Mashed egy Halálfutam, ami leginkább a kiskorúakat célozza meg. Az ellenfelek folyamatos beszólogatásai, a hangulatos versenyek és a környezeti tényezők mindig adnak némi extrát a játékba, amiért nem vagy hajlandó letenni azt. 

Az értékelés következne most, a régi rendszer szerint, de ezt hanyagolnám. Miért? Nem éri meg, hiszen a szövegből kiderül számotokra, hogy tetszett-e vagy nem a játék. Ajánlom mindenkinek, hiszen piti 900 Ft-os áron már beszerezhető a neten vagy a gengszteretek letölthetik valahonnan.

Utolsó szó jogán kérdést tennék fel: Elolvassátok ezeket a cikkeket, azaz írjak még ilyeneket, vagy a lustaság győzzön és videózzak többet? (Megjegyzem, lesz mind a kettőből, tehát nem ez az évad utolsó cikke, mint a másodikban az NBA volt, csak szimplán az arányokat, hgoy lőjem be.)